Furcsa módon nem az jutott eszembe látván az első mérkőzést, hogy "so much wow", hanem hogy már csak legfeljebb 6 mérkőzés van hátra ebből a varázslatos idényből. #goodvibes
Na de félretévén a negatív hozzáállást, lássuk, miért fogadtam volna a Warriors-ra, ha lett volna 10.000 forintom. #vágásiferi #atelepirambo
Utólag persze mindenki professzor, de az várható volt, hogy a Warriors a Thunder elleni hét meccses sorozat után, továbbra is lendületben van. A Cavaliers ezzel ellentétben pedig talán túlpihente magát, látszott rajtuk folyamatosan, hogy nem tudják elkapni a ritmust. Futottak egész mérkőzésen az eredmény után és még át is vették a vezetést, de a negyedik negyed megint a haza pályán játszó alapszakasz győztesé volt, mint azt idén már megszokhattuk.
Klay Thompson és Stephen Curry összesen dobott annyi pontot, mint Shaun Livingston, azaz 20-at! Ez sem volt elég James-éknek, aki egy gólpassz híján tripla-duplázott, de a pontjait nem jó százalékkal szerezte. J.R. Smith-nek pedig a 3 pontja, a pályán töltött kicsivel több, mint 36 perce alatt pedig édes kevés. Kevin Love első döntőjéhez képest nem volt elveszett, de tőle is több kell, ugyanez elmondható Kyrie Irvingről is. Ez igaz az egész padra. Értelemszerűen nem fog mindig a Warriors padja ilyen hatékonyan játszani és ennyit sem, de sokatmondó adat, hogy Steve Kerr egy 9 fős rotációt alkalmazott, Tyronn Lue pedig Iman Shumperten kívül, másból nem tudott ma érdemi hozzátételt kifacsarni a padról érkezőkből.
André Igoudala pedig megint ellenállhatatlanul játszott. Az előző körben már bemelegített KD-en és most is +22 mutatóval érkezett a cserék közül.
A nagy számok törvénye alapján én most Cavs győzelmet várok, de ha ez mégsem jönne össze, akkor akár egy lendületből lerendezheti a bajnoki címvédő az idei sorozatot.
Végre (és egyben sajnos) elérkeztünk a nagy döntőhöz. Megint Cleveland, megint Warriors. Curry vs. LeBron.
Ennyi talán elég is a sikerhajhászkodásból. Megszakítván az eddigi szokásokat, nem posztonként megyek. Inkább gondolatokat fogok csak leírni.
Tavaly így nézett ki a döntő, röviden:
Mi lehet a legnagyobb különbség az idei évben? Ez a döntő várhatólag nem a védekezésről fog szólni hanem, hogy ki dob több pontot. Ezenkívül Kevin Love is játszani fog, bár a használhatósága az elmúlt meccsek alapján kérdéses. Rá minden szempontból tökéletes Draymond Green. Kyrie Irving is egészséges és reméljük, hogy az is marad a párharc végéig, de tavaly Dellavedova megfelelően pótolta és ment a kétszeres MVP agyára, amíg el nem fáradt. King Jamesnek mindenképpen hoznia kell a szokásos játékát erőlködés nélkül, mert nélküle megáll a lovagok gépezete támadásban. Tűzerőben fel tudják venni a harcot, de kérdéses, hogy mennyire lesznek nyugodtak. Vannak rutinos rókáik, de a húzóembereik, még kevésbé azok. A pattanózás nagyon fontos lehetne, de a GSW a Thunder ellen is megoldotta ezt a problémát, sőt saját javára fordította. Valamiért nem tudom elképzelni, hogy Love bajnokságot nyerjen, de ez tavaly összejött David Lee-nek is. Nem fogom feleslegesen járatni a számat (ujjaimat), aki most szeretett volna betekintést szerezni a csapatokból, rossz helyen jár. Tessék felkészülten érkezni és utána már csak az összecsapásokat élvezni.
Ez a kis összefoglalónak sem mondható iromány, nem azt a célt szolgálja, hogy bebizonyítsam az igazam. DE MEGMONDTAM. Sajnálom az OKC-t. Sajnálom, hogy egy ennyire tehetséges keret és két ilyen, a nem csak a maga korszakában meghatározó játékos ugyanúgy járt, mint a korábbi években. Nem tudják átlépni a saját árnyékukat és nem szeretném a 7. mérkőzés vereségét csak az ő nyakukba varrni, de egy borzalmas szóvicc jutott eszembe, ahogy néztem őket az utolsó percekben: E-MENTÁLI(S) sajttá változtak Duranték.
Curry-ék győzelmére pedig nagyobb összegben fogadni mertem volna a 6. mérkőzés lefújása után. Mit jelent ez?
A Warriors kipihenheti a párharc fáradalmait péntek hajnalig, amikor elkezdődik a nagy döntő a Cavaliers ellen. Ez tiszta sor, erről még írni fogok.
A Thunder pedig maradjon egyben, Durant ne menjen sehova és fejben fejlődjenek még egy kicsit. Az utolsó két meccsen is lehetett látni, hogy amíg a Thunder vezetett, minden rendben volt. De, amikor már fej-fej mellett voltak, jöttek a hibák. Billy Donovan-nak lesz még egy teljes nyara, hogy ezen változtasson és, ha lenyugodtak a kedélyek, elkezdődjön egy olyan taktika kiépítése, ahol a többieknek is fontos szerepük van a meccs minden percében! Nyugodt holtszezon és egy kiváló felkészülés, ennyi hiányzik jelenleg a Thunder-nek. Thunder out!
Az egyik vége kemény, a másik puha. Félre ne értse senki, ez most az Oklahoma City Thunder-ről szól és nem valami kéjes humor, esetleg sajt bemutató.
Az Oklahoma City, az idén bemutatott játéka alapján alig változott tavalyhoz képest és mégis mindenki csodálkozva járt Billy Donovan oltárához, amikor kiütötték a végső esélyesként is sokszor emlegetett San Antonio Spurs-t. Bár a védekezésük megfelelően kemény volt és a festékben sem lehetett csak úgy átmenni rajtuk, mentális strapabírásról is megfelelő tanúbizonyságot adtak a nagyérdeműnek. Szimplán nem omlottak össze, odacsaptak, amikor kellett és lezárták a párharcot.
Jöhetett a címvédő elleni párharc a nyugati főcsoportdöntőben, ahol megint csak nem őket tartották esélyesnek. Erre mit csináltak? Mindjárt az első meccsen megmutatták, hogy mennyire tökösek és elhozták a győzelmet a GSW arénájából. Az idei rájátszásban szereplő Thunder-t nem érdekli, hogy a majdnem bevehetetlen AT&T (Spurs) Arénában játszanak, avagy Kaliforniában az Oracle Arénában szerepelnek. Egyszerűen fittyek hánynak az oddsokra és ez helyén is van. 1-1-vel tértek haza, ahol aztán úgy elporolták Curry-ék sejhaját, hogy az egész liga, világ másnap azt kérdezte, WHATTHESHIT???? 3-1
Jöhetett az ötödik összecsapás és bár nem sokan gondolták, hogy Westbrook-ék megint nyerni fognak, ez a vereség még belefért. A két szupersztár nem kifejezetten hozta a tőlük elvárhatót és ki is kaptak. Első ránézésre a fáradtság is mintha kezdett volna már kijönni rajtuk. Durant és Westbrook rengeteget vannak igénybe véve, ami egy egyre inkább nyúló sorozatnál csak hátrányt jelent. Nem várta tőlük senki, hogy itt zárják le a párharcot és kerüljenek a nagy döntőbe, de odahaza már nagyobb nyomással léphettek parkettra, 3-2
Abban a szerencsés helyzetben volt részem, hogy kollégámmal egyetemben meglátogathattuk a SportTV központját Méhes Gábor meghívásának köszönhetően. Előttünk mondták fel az egész meccs anyagát és azonkívül, hogy végignézhettem az egész összecsapást eredeti atmoszférával, Méhes Gábor üvöltözéseivel, még egy szerkesztőséget is láthattam. Köszönöm még egyszer, de vissza a témához.
Május 28. szombat, Chesapeake Energy Aréna, Oklahoma City.
Az a bizonyos nyomás. Eddig a pillanatig bírták a srácok, sőt! Három negyeden keresztül vezetett a hazai csapat, de le is kell zárni a mérkőzést és vele együtt az párharcot. Klay Thompson (41 pont) ide, Stephen Curry (31) oda, az utolsó két perc egy bohózatba illet bele az OKC részéről. Nem mondom, hogy nekik is kilenc percen múlott (bocsánat Veszprém szurkolók), de közel voltak. Ehhez mondjuk el kéne jutni legalább egy dobóhelyzetig az utolsó 2 minutumban. NEM SIKERÜLT! Nyomás volt rajtuk, a csapatjátékot pedig el is felejtették abban a pillanatban, amikor meleggé vált a pite.
Nem kell temetni a Thunder-t, de nem indultak el jó irányba. Ez a Warriors nem véletlenül futott 73-9-et és egyre inkább jön vissza az önbizalmuk. Ennek köszönhetően többnél-több fél lábról elengedett, dobóhelyzetnek egyáltalán mondható próbálkozásuk van és mit ad Isten, ezek be is potyognak. Többet kell járnia a labdának, még egyszer le kell söpörnie Adams-éknek az asztalról a szakértők jóslatait, tenni rá, és megverni az ez évben rekordokat döntögető Golden State Warriors-t. Nem kívánok senkinek semmit, de ha megint elbuknak…
Technikai problémák sokaságának köszönhetően csak most kerül ki az oldalra a május 26.-án Világot látott hír az NBA első,második és harmadik csapatáról.
Íme a szavazatok alapján az összesítés:
A centerek helyzetét napjaink ligájában jól mutatja, hogy az első (ha nem is sokkal) DeAndre Jordan lett, a második pedig DeMarcus Cousins. A többi helyosztással nincs különösebb bajom, de hát ez mindenkinek a személyes preferenciáján alapul.
2015-16 ALL-NBA FIRST TEAM
Pos. | Player (Team) | 1st team votes | 2nd team votes | 3rd team votes | Total
F | LeBron James (Cleveland Cavaliers) | 125 | 4 | -- | 637
F | Kawhi Leonard (San Antonio Spurs) | 94 | 35 | -- | 575
C | DeAndre Jordan (Los Angeles Clippers) | 39 | 36 | 14 | 317
G | Stephen Curry (Golden State Warriors) | 129 | -- | -- | 645
G | Russell Westbrook (Oklahoma City Thunder) | 120 | 9 | -- | 627
2015-16 ALL-NBA SECOND TEAM
Pos. | Player (Team) | 1st team votes | 2nd team votes | 3rd team votes | Total
F | Kevin Durant (Oklahoma City Thunder) | 36 | 90 | 2 | 452
F | Draymond Green (Golden State Warriors) | 40 | 74 | 9 | 431
Kellett már így az „unalomba” egy kis ropogós, másnapos vasárnap esti mock draft. Ohh, egy kis tájékoztatás, mock draft: elmélkedés, hogy melyik csapat kit választ ki a 2016-os játékos börzén. Értem?
1.
Philadelphia 76ers, Ben Simmons, 6-10, LSU, Erőcsatár/Kiscsatár
A Phillynek azonnali segítség kell pontszerzésben, Simmons pedig erre tökéletesen alkalmas. Nem mellékesen az idei draft legnagyobb potenciáljával rendelkező tehetsége. Nem volt annyira kimagasló éve, mint ahogy ezt várták, de készen áll a játékra és hogy vezér legyen a következő csapatában is. A 76ers pedig könyörög, hogy végre legyen egy igazi arca a csapatnak.
Hasonmás: LeBron James
2.
Los Angeles Lakers, Brandon Ingram, 6-9, Duke, Kiscsatár
A Lakers egyik legnagyobb hiányposztja a kiscsatár, ezt lenne hivatott betölteni Ingram. Kiváló méretei vannak és védekezésben már most lehet hatása. Nem mellékesen párját ritkító támadógép. D’Angelo Russel,Julius Randle, Jordan Clarkson, kezd összeállni egy mag, ami vonzó lehet szabadügynökök számára
Hasonmás: Kevin Durant
3.
Boston Celtics, Dragan Bender, 7-0, Maccabi Tel-Aviv, Erőcsatár
A kelták árulják dögivel a választás lehetőségét egy már bizonyított játékosért cserébe. Ettől függetlenül meg kell becsülni ezt a harmadik cetlit. Bender határai korlátlanok viszont hatalmas a bukás lehetősége is.
Meglepő lehet ez a húzás a részemről, de szerintem a Bledsoe, Knight párosból valaki el lesz cserélve és egy kicsit átdolgozzák a taktikát is. Dunn megfelelően tudja mozgatni a csapatát, helyzeteket kialakítani saját magának és másoknak is. Kellőképpen sokoldalú, hogy a stat-boxokat megtöltse minden mérkőzésen
Garnettéknek kell egy shooter, aki bármilyen szituációból be tudja dobni. A padról nagy segítség lehet, de akár kezdő kettesként sem lenne elhalt ötlet őt játszani. Erős testfelépítése és atletizmusa miatt védőként sem utolsó. A fiatal farkasokhoz tökéletesen passzolna.
Hasonmás: James Harden (a védekezni tudó és akaró fajtája)
6.
New Orleans Pelicans, Jamal Murray, 6-5, Kentucky, Hátvéd
Csupa öröm és bódottá’ lehet a pelikánok vezetősége, ha megkaparinthatják Murray-t. Eric Gordon szabadügynök lesz és amúgy sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Jó pontszerző, többieket is tudja mozgatni és védőként sem bénázik. Anthony Davis mellé meglehetne a második fiataljuk.
Egy szuper atletikus és robbanékony srác brutális nyers erővel megáldva, aki dobni is tud. Mudiay mellé jó kis fit és mivel Gallinari nem képes egészséges maradni és nem franchise player, ez egy no brainer. Négyest is el tudnék még ide képzelni, de nem nagy a választék
A Celtics után ők a másodikak a „jaj de nem jó most semmire ez a pick nekem és emiatt inkább elpasszolnám” versenyben. Kimentek már a számukra értékes irányítók, így jöhet egy kis meglepetés. A legenda Avrydas Sabonis leszármazottja hasonlóan magas kosárlabda IQ-val van megáldva, mint a fater, bár a képességei szerényebbek. Tud dobni, védekezik tiszta szívvel és a hárompontosok is mennek. Első ránézésre egészen cuki választás Cousins mellé.
Hasonmás: Luis Scola
9.
Toronto Raptors, Jakob Poeltl, 7-1, Utah, Center
Valanciunason kívül nincs használható támadófegyverük a palánk alatt. Amennyire ez jogos, annyira nem is érzi a csapat ennek az igényét. DeRozan esetleges távozása miatt kettes posztot is megtámogathatnák és ráadásul Biyombo is ott van a festékben, de az idei szereplésük miatt szerintem maradnak a centerállomány erősítésénél. Poeltl pedig a tipikus pontszerző, de még izomra váró fehér magas.
O.J. Mayo, Jarryd Bayless és Grevis Vazquez is szabadügynök lesz a nyáron. Valentine egy jó kis all-around játékos volt az egyetemen. Irányító talán még inkább kellene, de itt senki sem éri meg, a padra pedig kell a nem csak biodíszletként funkcionáló milliomos játékosok.
Hasonmás: Jae Crowder
11.
Orlando Magic, Skal Labissiere, 7-0, Kentucky, Center
Kell egy versenytárs Vucivic mellé, bár erről maga az érintett lehet másképp vélekedik. A srác alig pár éve kezdett játszani és ez látszik is rajta, rendkívül nyers még a játéka. Maga sem gondolja, hogy mekkora potenciál van benne. A védekezése már NBA-szint és támadásban is szépen tanulja a leckét.
Hasonmás: Channing Frye, csak keményebb
12.
Utah Jazz, Furkan Korkmaz, 6-7, Anadolu Efes, Hátvéd
A mormonok földjén nagy az igény a pontszerzőkre. A 19 éves török pedig ebben a legjobb és öregeket megszégyenítő skillset-je van. Kell neki idő és izom a következő szintre, de a potenciál meg van.
Hasonmás: Evan Fournier
13.
Phoenix Suns, Henry Ellenson, 6-11, Marquette, Erőcsatár
Kellenek a pontok a festékből és Ellenson a draft ezen a pontján már kihagyhatatlan. Képzett, okos játékos, aki bármikor helyzetbe hozza magát és nem mellékesen imádja fejleszteni magát. A Suns mini-rebuildjához megfelelő alapot nyújt és Alex Len sem győzött még meg mindenkit, hogy megérte ő anno a magas kiválasztást.
Hasonmás: Kevin McHale
14.
Chicago Bulls, Malik Beasly, 6-5, Florida State, Hátvéd
Klasszikus shooter és energy-guy a padról. Ennél többet is mutatott idén Beasly és ha valóban többre predesztinálja őt a sors, annak csak a bikák fognak örülni. Fred Hoiberg pedig az egyetemen ilyen típusú srácokból hozta a maximumot. Kár, hogy ez az NBA…
Kenneth Faried szerintem nem legit kezdő. Davisnek biztosan idő kell még, mire ezen a szinten faktorrá válhat, de a lehetőség nála meg van és egy kicsivel marad el, ha zsákolásokról és látványos blokkokról van szó. Mutatott már szép jeleket támadásban és védekezésben is egyaránt. Hátvédet is el tudnék képzelni, mint a Denver választása.
Hasonmás: Anthony Davis
Ennyi az első rész, a második következik hamarosan.
Ha szednének tőlem késedelmi díjat, egy forintom se lenne. De hát az embernek utaznia kell, NBA rájátszás ide vagy oda. Elérkezett az idő (már egy pár napja) a keleti főcsoport döntő beharangozójához. Az eddig mindenkit 4-0-val hazaküldő Cleveland Cavaliers csap össze a mindkét ellenfelét kínkeservesen legyűrő Toronto Raptorssal. Ellenőrizzük hát le, mit is tudunk.
#1 Cleveland Cavaliers vs. #3 Toronto Raptors
Mint mindig, az irányítók:
Kyle Lowry vs. Kyrie Irving. A Raptors történelmi alapszakasza nagyrészt volt a karmesternek köszönhető, de hogy a playoffban is újraírták a könyveket, az már kevésbé. Elméletben rendkívül jó opció lenne Uncle Drewra, hiszen lábbal gyors és a testesebb irányítók közé tartozik. A pontszerzésbe pedig kezd egyre inkább belelendülni, bár volt is hozzá már 15 meccse és egy alapszakasza. A másik oldalon Irving egyre jobban találja meg az összhangot a két másik szupersztárral és ez rendkívül jó hatással van a hatékonyságára és magára a játékára.
DeMar DeRozan, J.R. Smith
Ők lennének a kezdő kettesek. DeRozan eddig borzalmas rájátszást fut, és nem akarja megtalálni a hasznos, ponterős énjét. A lovagok kettese pedig hozza a hárompontosnál álló és magas hatékonysággal tüzelő kedveltebb önmagát. Smithnek szinten kell tartania a raptorok másik sztárját, hogy továbbra is halovány maradjon.
LeBron James és a direkt ellene idehozott Demarre Carroll
LeBron James továbbra is az alfája és omegája a csapat támadójátékának. Carrol elméletben kiváló védő lenne rá, de neki vagy egész évben nem ment a játék vagy sérült volt. Az előző fordulókban is rendre meggyűlt a baja előbb Paul Georg-val, majd Dwayne Wade-vel. Az ő tudna támadásban is segíteni, de akit LeBron fog, az nem szokta túlságosan megszórni magát. King Jamesnek pedig továbbra is meg kell osztani a terheket, mert csak úgy lesz esélyük később.
Kevin Love-Patrick Patterson
Talán itt fog elsőként megérződni Valanciunas hiánya. No, nem közvetlenül, hiszen a center nem Love-ot fogná, de a sérülése miatt eggyel kevesebb opciójuk van a védekezésben. Az ex-minnesotaival menni kell mindenhova, mert bárhonnan veszélyes tud lenni és a tavalyi sérülése után, az idei rájátszásban eddig kiválóan teljesít. Patterson támadásban pedig sok vizet nem fog zavarni, így nyugodtan pihenhet rajta Love.
Centerek nélkül, centerpárharc
Na jó, Bismack Biyombo centert is tud játszani, de nem ő kezdene, ha a fentebb említett litván egészséges lenne. A másik oldalt Tristan Thompson képviseli, aki viszont megbízhatóan hozza azt, amiért a tavalyi nyáron hosszabbítottak vele. Biyombo használható lehet a többször MVP megfékezésében is, viszont támadásban közel használhatatlan.
Az „edzők”
Dwayne Casey és Tyronn Lue sem érdemelte ki még nálam, hogy elismert szakmai tekintélyként tekintsek rájuk. Így egyikkőjüket sem részesítem előnyben a másik kárára. A Cavs edzőjével bár jobbnak néz ki a csapat és a kémiai is mintha jobb lenne, mint korábban David Blattel, de szerintem ez a csapat szimplán annyira erős, hogy menedzseri segítség nélkül is letudnák ezt a keletet.
Futottak még:
Cleveland Cavaliers:
Iman Shumpert: hárompontosokat be tudja dobni és emellé még kiváló védő is. Vele a small-ball sem okozhat gondot a csapatnak.
Richard Jefferson: a veterán kiscsatár pályája már leszállóágban van, de még így is hasznos tud lenni a csapat számára 20 percekre.
Matthew Dellavedova: a „legpiszkosabbul” játszónak megválasztott irányító. Kullancs típusa bárki ellen kifizetődő lehet és még pontot is tud szerezni, ha megkapja üresen a labdát.
Channing Frye: ha nincs jó napja Kevin Lovenak, itt van még egy négyes, aki be tudja dobni a hárompontoson túlról. Értékes lehet még a későbbeknek.
Mo Williams: Irvinget kiválóan tudja helyettesíteni és jó pad-scorer.
Timofey Mozgov: tavalyi éve után az idei katasztrofális, de ha kell, be lehet dobni palánk alatti ballasztként.
Toronto Raptors:
Terrence Ross: tőle várnák a pontokat, de ahogy az egész éve, a rájátszása is kuka eddig. Nem tudott továbbfejlődni és a hatékonysága is a béka s*gge alatt van.
Luis Scola: támadásban tudná oktatni az ellent, de védekezésben annyira lassú már, hogy így összességében több kárt okozna.
Cory Joseph: neki eddig nagyon jó éve van és small-ballban is helyen van Lowry és DeRozan között.
James Johnson: csereként jól szerepel, de képes eltűnni hosszú időszakokra.
Norman Powell: az újoncnak több meccse is volt, ahol eldobta az agyát. Kelleni is fog az ő segítsége.
Összegzés:
A kanadaiak nagyon fáradtak már az egész sorozat miatt, James gárdája pedig fókuszáltabbnak tűnik, mint valaha. Mellettük szól még a játékerejük, pihentségük és a csapaton belüli kémia is. Valanciunassal sem lennének ők az esélyesek, de talán eggyel több győzelmet jósolnék nekik. Sima 4-0.
Jöhet a meglepetés (?) főcsoportdöntő. Nyugaton, a Golden State Warriors ellenfele a 2012 után ismét idáig menetelő Oklahoma City Thunder lesz. A meglepetést annak a fejében írtam, ahogy a Thunder, a Spurs elleni párharcot kezdte. Egy lyukas garast nem rakott volna akkor senki rájuk, hogy végül 6 meccs alatt lerendezik a történelmi alapszakaszt futó, Greg Popovich által vezényelt gárdát. A Warriors pedig kiheverni látszik Curry elvesztését, visszatérését. A Portlandet 4-1-vel elintézték és tovább menetelnek a duplázás felé. Bevezetés után kezdődjön a szárazabb, de mégis izgalmasabb rész.
#1 Golden State Warriors - #3 Oklahoma City Thunder
Elsőként az irányítók:
Steph Curryt, akinek még az idei éve után is be kell mutatni, az menjen el egy sarokba kukoricán térdelni. Ő az a kategória, aki elé akárki állhat, ha kedve úgy tartja, mindent bedob. Ez igaz lehet a Thunder ellen is, ahol bár vannak jó periméter védők, de ez az elmúlt két év MVP-jét nem szokta érdekelni. Nagyobb szerencséje, hogy védekezésben pihenhet Andre Robersonon. Russel Westbrook a másik delikvens ebben a pozícióban. Az idei rájátszásban eddig good-Russ jött többször elő, ami kell is mindenképpen a párharcot pályahátrányból kezdő Thundernek. Rajta valószínűleg majd Klay Thompson fog védekezni, ami ismervén az ő kvalitásait, pikáns kis csatának ígérkezik. Két szupersztár kezd hivatalosan egymás ellen, de szerintem csak Westbrook fog Curry-n védekezni. Ha bad-Russ jön elő, akkor annak a meccsnek vége is. Itt nem könnyű megmondani, hogy melyik irányba dől a mérleg, de adjuk meg a tiszteletet a „legértékesebb” játékosnak.
A guardok:
Itt már ki is jöhet azonnal egy nagy különbség. Klay Thompson, mint már fent is említettem, valószínűleg Westbrookon fog védekezni. Robersonnak marad Curry, sok sikert hozzá. Thompson esetében arról sem szabad megfeledkezni, hogy bármikor képes 40 pontot összehajítani, nem véletlenül tagja a Splash Brothers-nek. Robersonnál a 15 pontos meccs már kirívónak számít. Itt meg kell még említeni Dion Waiters-t is, aki rengeteget tölt a pályán, de róla még később is fogok „ódákat” zengeni.
Kiscsatárok:
Az első poszt, ahol a Thunder kerül fölénybe. Nem véletlenül, hiszen kevés játékos van, akit Kevin Durant elé rangsorolnánk. Idei rájátszásban rendkívül harcias (olykor túlságosan is), de ez eddig inkább látszik kifizetődőnek. Ő is képes bármikor 40 pontos mérkőzésekre, sőt várják is tőle. Ettől függetlenül úgy tűnik, jobb a csapatnak, ha ő sem vállalja túl magát és jobban elosztja a terheket a többiekkel (#YouDontSay). Itt viszont van egy nagy előnye a Warriors-nak. Három játékosból is válogathatnak, hogy kit állítsanak Durant-re. A kezdőben majd Harrison Barnes fog vele szembe nézni, de várhatólag szerepet fog kapni Draymond Green és Andre Igoudala is. Barnes-val jobban jár Durant, mert akkor ő pihenhet egy kicsit a védekezéskor. Green-t maximum abban az esetben tudom elképzelni, mint őrzője, ha a Thunder bevállalja a small-ballt, erre elméletben játékosok alapján képesek lehetnek. Barnes-ra amúgy figyelni kell, mert ő is képes betörésekre és hárompontosokra is. A 2014-es év MVP-jétől minden meccsen klasszis teljesítmény fog kelleni.
A kavarás posztja:
Elérkeztünk oda, ahol az egyik oldalt borzalmasan nehéz megtippelni és a másik sem piskóta. Alapjáraton Draymond Green kezd itt Serge Ibaka ellen. A spanyol a Spurs ellen egyre kevesebb percet kapott, mivel Popovich-ék ellen Adams és Kanter tartózkodott többet a pályán. A GSW esetében pedig, ha small-ball következik, Green centerként szerepel. Az is benne van, hogy az OKC Durant-et veti itt be, hogy a periméteren meglegyenek. Maradjunk a hivatalos felállásnál. Ibaka túl lassú Green megfékezésére és úgy en bloc nincs senkije Billy Donovan-nek, akit a majdnem tripla-duplát átlagoló erőcsatárra tudna állítani. Adams és Kanter sem megoldás a regnáló bajnok 23-asára, mivel a tripla vonalig is érdemes követni őt. Ha Green-re kerül sor a védekezésben, akkor egyik ellenfele sem szabad, hogy gondot okozzon neki. Erővel bírni fogja, lábbal maximum Durant képes varázsolni ellene, nem véletlen van ott második éve a legjobb védőket emlegető listák elején.
Centerek?!
Ahogy az előző bekezdésnél, itt is a hivatalos felállásokkal fogok foglalkozni, mivel megannyi variálási lehetőség létezik (a Miami mesélhetne a center pozícióról az idei rájátszásban...), hogy kár bármit is előre spekulálni. Alapjáraton Andrew Bogut kezd itt Steven Adams ellen. Ez egy klasszikus centerpárharcot is előre vetíthetne, de ismervén a csapatokat, egyikük sem fog sok labdát kapni. Adams helyén (vagy Ibaka helyett) inkább Kanter fog játszani, aki képes magának kialakítani a helyzeteket, de őt a támadópattanókért tartják. A török védekezésben vállalhatatlan, de nem Bogut fog 30 pontot átlagolni a nyugati konferenciadöntőben, bár képes lenne rá. Hogy Kanter mennyire pályán tartható az alapszakaszgyőztes ellen, az a jövő zenéje, véleményen szerint semennyire. Védekezésben pedig akkora lyuk és annyival lassabb, hogy csak kárt okozna saját csapatának. Steven Adams viszont kemény védekezése és gyors lábai miatt a védelem alapját adhatja. Mondjuk, hogy Green ellen centerként mennyire életképes az ő játszatása, az már más kérdés. Ez a pozíció csak nevében vetíti előre a legmagasabb játékosok csatáját. A pattanózás ettől függetlenül létkérdés lesz és ebben a Thunder előrébb jár. Aki a játék ezen szegmensében a másik fölé fog kerülni, és ráerőlteti a másikra a szerkezeti akaratát, fontos mérkőzéseket nyerhet meg.
Említésre szorulnak:
Több játékost is megemlítettem már a következő felsorolásból. Ők azok, akik a padról érkezvén lehetnek faktorok.
Golden State Warriors
Andre Igoudala: a tavalyi döntő MVP-je idén is folytatja a kiváló szereplését a padról. Szükség is lesz rá. Ha úgy játszik, amiért a díjat kapta, Durant felkötheti azt a bizonyost.
Leandro Barbosa: Kiváló védő és addig is tud pihenni Curry. Pontszerzésekkel sem áll hadilábon. Más kérdés, hogy a következő játékos miatt mennyi percet fog kapni.
Shaun Livingston: Nem egy kifejezett stat-király, de nagyon fontos szerepe van a védekezésének és a csapatot is tudja irányítani. Curry-t kiesésekor, ő pótolta és nem volt különösebben észrevehető a vezér hiánya.
Marreese Speights: Az ő szerepe nagyban függ attól, hogy melyik csapat veszi fel a másik stílusát. Speights dobni fog mindig, ha kell, ha nem. Védekezése nem az igazi, soha nem is volt az. Az Oklahoma magas ember rotációja jobban néz ki, de Speights bemehet kisebb szakaszokra fárasztani őket.
Festus Ezeli: Sérülékeny, nagydarab, lábbal gyors center. Kiváló matchup bármelyik lecsorgókirály ellen. Ha Bogut a sebességének hiánya miatt nem tartható fent, ő még mindig egy kellemes biztosítékot jelenthet.
Anderson Varejao: Na őt, csak a neve miatt hozom fel. Hasznos lehet, ha nem játszanak alacsony szerkezetben.
Oklahoma City Thunder
Steven Adams: fentebb már említettem, hogy a festékbeli védekezés alapja. Minden egyes pattanóért megküzd és stílusával,keménységével mindenkinek az idegeire tud menni.
Dion Waiters: a csapatának nagy szerencséjére egyre több erőt öl a mezőnymunkájába a dobásai erőltetése helyett. Így azért már elfogadhatóbb a szereplése és ismervén az ellenfél által felvonultatásra kerülő támadókat, szükség is lesz rá. Hogy pontokban mennyit fog tudni hozzátenni, az a tőle megszokott inkozisztencia miatt kérdéses.
Randy Foye: Év közben érkezett és bár nem hiszem, hogy sok percet fog kapni, neki pár perc is elég lehet, hogy megszórja magát. Ehhez persze olyan lábbal kell kelnie, ami nem sűrűn szokott vele előfordulni.
Kyle Singler: Durant cseréje. Sajnálom, másra nem alkalmas és nem is használják.
Anthony Morrow: Ahhoz képest, hogy volt ő kezdő is, a Spurs elleni utolsó meccsen egy másodpercet sem kapott. Hárompontosokat képes jól dobni, kérdés, hogy ez mennyire fog kijönni a mostani párharcban.
Cameron Payne: Russel Westbrook cseréje és táncpartnere. Amikor Westbrook pihen (ha van ilyen), akkor szállhat be. Egészen jó idénye van újoncként, de nem róla fognak szólni az összecsapások.
Edzők:
Steve Kerr az egyik oldalon és Billy Donovan a másikon. Kerr idén megkapta a legjobb edzőnek járó díjat és sokadmagával (Luke Walton) az edzői székben megjavították a ’95-’96-os Bulls alapszakasz rekordját. Vannak kártyák a kezében és nem fél kevergetni azokat. Kiváló motivátor és híresen jó kapcsolata van játékosaival. Képes újat húzni és reagálni a másik edző lépéseire.
Billy Donovan eddig rengeteg kritikát kapott, hogy az érkezésével semmi sem változott az előző évekhez képest. Ezt én is többször kihangsúlyoztam, de a rájátszásban – egy-két meccstől függetlenül – többször is észrevehető volt a jobb labdaelosztás. Emellé még egy valami társul, ami miatt bizonyos esetekben a bajnok fölé kerekedhetnek. A csapat nagyon egyben van és az évek óta hiányolt tűz most egyszerre akar kitörni mindenki a szeméből, szájából. Emellett, a védekezésük is a jobban összeállt, mint a Warriors-é egész évben bármikor. Szépen rakta össze a srácokat fejben a San Antonio elleni első mérkőzés lebőgése után és Popovich sem tudott húzni ellene semmi újat, bár nem is nagyon volt miből. Nagy taktikai harcba nem volt még belekényszerítve, de most itt a lehetőség, hogy megmutassa a foga fehérjét.
Végszó:
A Golden State-et erősebb csapatnak érzem az állománya és az edzője miatt is. Egy valamiben viszont bízhatnak a Thunder játékosai. Az, az akarat, kemény játék és hit, amit az idei playoff-ban mutatnak, elegendő lehet. Ilyen erősnek soha tűntek még mentálisan Ibakáék, ezt kár lenne kihagyni. Soknak tűnik viszont a matchup-okból származó hátrány. A két vezérnek mindenképpen be kell vonnia a többieket, mert kettejüket le tudják védekezni Thompson-ék.Az alapszakaszban nem sikerült Westbrook-éknak nyernie és a hazai pálya előnye most is a Warriors mellett van. Nálam ők az esélyesebbek..
A tavalyi év után ismét várható egy európai magasember kiválasztása a top5-ben, a 2016-os NBA draftján. A még mindig csak 18 éves, Bosznia-Hercegovinában született Dragan Bendert fogom bemutatni a következőkben. Több óceán túli szakértő is őt nevezi meg, mint a két sztárjelölt Simmons és Ingram mögötti következő legjobb játékos.
A srác 7’1 magas és jelenleg a Maccabi Tel-Avivban pallérozódik. Ugyanekkorára nőtt Marc Gasol és Tyson Chandler is, de ők nem 220 fontot nyomnak. Kicsi utánajárás eredményeként sikerült megtalálni pár azonos testsúllyal rendelkező zsonglőrt: Dwayne Wade, Dion Waiters. Remélem, ez érzékelteti a lényeget, ami később még említésre fog kerülni. A legfiatalabb játékosként jelentkezett az idei játékosbörzére. Ehhez hozzátársul pozitívumként, hogy 14 évesen volt az első felnőtt mérkőzése és idén már az Euroligában is bontogatta szárnyait, tehát a fejlődéséhez megvannak az évei.
Kezdjük is az elemzést mélyebben az erősségeivel.
A fizikai felépítése, mint mondtam különleges. Rendkívül gyors a pályán és emellé még centert is tud játszani. Támadásban a váltásoknál különösen hasznos és gyorsan odaér a pálya minden szegletébe. Már-már sprintel a parketten. A pattanók megszerzéséhez is megvan a potenciálja. Félelmetesen jól passzol, szeret és tud is nem mellékesen. Kiválóan lát a pályán akár háttal a palánknak is. Folyamatosan figyeli a csapattársait, hogy jobb helyzetet tudjon teremteni. Letámadást is tud vezetni majd egy gólpasszal ezt befejezni. Képest vonaltól vonalig játszani sebességének köszönhetően. A védekezésbeli potenciálja valami frenetikusan magas. Azonkívül, hogy a méretei miatt ezt el is várják tőle, a pálya azon részén teljesít kimagaslóan, ahol erre kevésbé számítanánk. Alacsony súlypontjának és – már megint – magasságához képet elit sebességének köszönhetően a perimétert már NBA szinten tudja védeni. A kezei folyamatosan járnak és zavarják a labdást és képes akár a guardok előtt is maradni lábbal. A lábmunkája segíti a pick&rollok levédekezését is. Ütemérzéke és emiatt a blokkok adása is erősségeihez tartoznak.
Támadásban kifejezetten sokrétű és ehhez társul egy tanítanivaló dobómozdulat, amit folyamatosan fejleszt tovább. A lábmunkája is egyre jobb és használja is. Klasszikus európai magasember iskola növendéke. A hárompontosok dobásától sem riad vissza és középtávolról is veszélyes, emberrel vagy anélkül is. Itt megemlítenék még egy tulajdonságát, amit lentebb, mint negatívum is fel fogok hozni: nem szeret a palánk alatt játszani. Méretei arra predesztinálnák, de őt az kevésbé vonzza. Emiatt is hasonlítják sokan Nikola Mirotichoz.
Jöhetnek is a gyengeségei, ahol természetesen nagy hangsúly lesz a fizikai hiányosságain.
A pontszerzési képessége egyelőre átlagos vagy az alatt van. Inkonzisztens dobó és minden szerzett pontjára jut egy kihagyott próbálkozás. Nem egy klasszikus shooter és a labdát is lassan engedi el. Hiányzik belőle az erő, az atletizmus és a robbanékonyság emiatt labdavezetésből kifejezetten nehezen tör be. Ha egy irányba elindult, várhatólag azon már nem fog változtatni és cselezni sem tud. Túlságosan is csak a jobb kezére hagyatkozik, amit egy kicsivel is rutinosabb védő azonnal kiszúr. Nem bírja egyáltalán a kontaktokat. Nagyon vékony, mint már említettem, emiatt az ellenfél palánkja alatt (is) súlytalan, sokszor nehéz dobásokba hajszolván őt. Egyelőre nem látni benne a szupersztár lehetőségét, de fegyverhordozóként kiváló lehet.
A saját festékében sem tud az „úr” lenni. Folyamatosan izmosodik, de ez még mindig nagyon-nagyon kevés. Félő, hogy a klasszikus „nem elég kemény szindrómába” esik az USA-ban. Mikor postban kell védekeznie, simán elnyomják. 7 láb feletti játékoshoz képest sokkal jobban kellene védenie a gyűrűjét. Ebben az sem segít, hogy a helyből magasra ugrásban átlagon aluli. Ahogy már beharangoztam, nem szeret a palánkok alatt somfordálni, ez ahhoz vezet, hogy egyelőre jobban védekezik a hárompontos vonalnál, mint a palánkja alatt! A támadó, akit éppen fog, már a labda megkapása előtt be tudja őt tolni mélyen a festékbe. Szemtől szemben, ha védekezik, is simán át tudnak gázolni rajta a gyűrűre törvén. Hajlamos megfeledkezni a labdás emberről és csak követi a sajátját, emiatt gyenge oldali védőként is átlagos még csak. Mivel nem szeret bemenni a sűrűjébe, ezért számai a pattanózásban is kifejezetten alacsonyak. Egy kisebb darab csatár vagy nagyobb darab guard is ki tudja tolni bármely palánkról legyen szó. Ha többen vannak körülötte, sokszor képtelen megkaparintani a lecsorgót, ami jele az erő hiányának (nem, nem Star Wars utalás). Emiatt hiába szerzi meg esetlegesen a pozíciót, akkor is csak kevésszer kerül hozzá a játékszer. Képes a labdát vagy játékost nézvén elbambulni és ezáltal hátrányt okoz magának a lepattanókért folyó harcban.
Lehet látni tehát Bender esetében, hogy a legfiatalabb, de az egyik legnagyobb upside-val rendelkező játékos az ideiek közül. Tapasztalata pedig hiába van, rengeteget kell még fejlődnie és tanulnia. Ő nem lesz azonnal impact játékos, sőt! Évekbe telhet, mire felveszi a ritmust és a fizikalitást. Nem gondolom, hogy azonnal akkor hatással lesz a ligára, mint Kristaps Porzingis volt. Azon csapatok, akik még csak keresik az identitásukat vagy belefér, hogy egy ennyire magason kiválasztott fiatal, nem tud azonnal a csapat segítségére válni, azoknak érdemes lehet energiát fektetni a fiatal horvátba.
Stephen Curry megkapta a 2014-2015-ös évad után újra a legértékesebb játékosnak járó trófeát. Az utolsóként kiosztott díjat egész éves teljesítménye miatt meglepetés lett volna, ha nem ő kapja. Hivatalos végeredmény még nincs a szavazásról.
Frissítve (2016.05.10, 18:23)
Alig pár perces hír, hogy Curry a szavazáskor elsöprő sikert aratott és az összes jelölést bezsebelte. Az Észak-Amerikai Kosárlabda Liga történetében először!
G | Klay Thompson (Golden State Warriors) | -- | 37 | 53 | 164
New Orleans Pelicans, Jamal Murray, 6-5, Kentucky, Hátvéd
14.
kuka eddig. Nem tudott továbbfejlődni és a hatékonysága is a béka s*gge alatt van.
ay). Itt viszont van egy nagy előnye a Warriors-nak. Három játékosból is válogathatnak, hogy kit állítsanak Durant-re. A kezdőben majd Harrison Barnes fog vele szembe nézni, de várhatólag szerepet fog kapni Draymond Green és Andre Igoudala is. Barnes-val jobban jár Durant, mert akkor ő pihenhet egy kicsit a védekezéskor. Green-t maximum abban az esetben tudom elképzelni, mint őrzője, ha a Thunder bevállalja a small-ballt, erre elméletben játékosok alapján képesek lehetnek. Barnes-ra amúgy figyelni kell, mert ő is képes betörésekre és hárompontosokra is. A 2014-es év MVP-jétől minden meccsen klasszis teljesítmény fog kelleni.
: Nem egy kifejezett stat-király, de nagyon fontos szerepe van a védekezésének és a csapatot is tudja irányítani. Curry-t kiesésekor, ő pótolta és nem volt különösebben észrevehető a vezér hiánya.