Harc a végső győzelemért

Games of Rings

Games of Rings

S-s-s-purs, S-s-s-uns

2016. március 07. - Müller Béla

Hazaérek egy hosszú, semmivel nem eltelő napról, amikor legalább a munka utáni hamburger jól esett, de még az sem képes feledtetni a kora délután ért unalomból származó fájdalmakat. Várom, hogy felrázzon valami, ha már a médiabiztonsági és tűzvédelmi előadás nem tette meg. Szeretném, hogy ne panaszkodjak, hanem pörögjek. Gondolom jól van, írok má' egy cikket a Spursről. Elrontottam, rossz a blog tematikája. Szeretem a Spurst (Tottenham Hotspur).Tudnék is írni róluk vagy 5 oldalt, nem hogy az idei szereplésükről. DE! Elrontottam, ez a blog kosárlabdával foglalkozik (bassza meg?)... szerencsémre sajátos stílusban, retorika nélkül. Muhaha, gondolom én. Nézzünk egy pár összefoglalót az adott csapatról. Elrontottam, már megint?!. Unalmas-unalmas, ettől nem fogok felpörögni.

Nem baj, ezt választottam, kitartok mellette. Milyen szerencse, hogy nincs ma itt velem Harsányi Levente, vagy a Levante.

Hohó, megint egy focis utalás. Jön a meglepetés, nincsen ma utazás!

Beütöm a gogülbe, hiszen a csapat valenciai. Erre kidobja Szíriát és Petrát, na erre nincs jó rímem.

Elég a rossz szóviccekből, irány munka. Tanuld meg értékelni magadat, Müller Béla.

 

San Antonio Spurs

 

Lehetnek olyan sikeresek, mint az általam, az egyetlen Spursként elfogadott csapat, az idei kiírásban?

 

Ismervén a két csapat (nem közös, még jó!) múltját, nem. A Spurs, valamit el fog baltázni, de intelligens szurkolóként csak egy kívánságom van, az ágyúsok előtt végezzenek. A San Antonio? Túl hosszú. A SAS, pedig toronymagasan vezetné a ligát, ha nem lenne a Warriors rekordokat döntő csapata. Szénné védekezik az egész ligát és támadásban is a liga legjobb 5 csapata között vannak. Tehát a "gólkülönbségük" a legjobb a ligában, ahogyan a Spursnek, Mondjuk, kicsit más sportág.

Hozzák mindezt úgy, hogy alig-alig vannak a húzónevek megerőltetve, de ez már megszokott. Nem is írom le többet, mert Popovich személye a biztosíték a sziesztára. Bárcsak ő lenne a cégvezetőm. Számokba nem megyek bele, sem csapat esetében, sem a cég esetében. Annyira stabilan hozzák az idei szereplésüket, hogy sok szakírónál ők a legesélyesebbek a bajnoki címre. Nehéz velük vitatkozni. A texasi csapatról rendkívül hálás és egyben kiábrándító is írni. Az alapszakaszt mindig átvészelik valahogyan, többnyire nem látványos, de eredményes játékkal és majd a rájátszásban belekezdenek. Emiatt el lehet puffogtatni velük kapcsolatosan minden pozitív jelzőt. De, ha az ember egy kis érdekességet akar belevinni, már meg is van lőve.

Kyle Andersont érdemes figyelni, mert elég komoly faktor lehet belőle a közeljövőben és természetesen a nyugdíjas részleg, még mindig oktató jellegű kosárlabdát visz fel a parkettára minden mérkőzésen. Mellettük, Kahwi Leonard továbbra is kiváló évet fut, legutóbb már ő maga mondta el, miszerint tudta, hogy egyszer All-Star lesz. Én is tudtam, csak nekem 40 leszimulált mérkőzés kellett hozzá, háh köcsög!
Bő egy hónap múlva vissza lehet térni a képernyő elé, akkor is ha Duncanék játszanak, addig pedig inkább nézzük Kobe utolsó napjait  egymást,

 

Phoenix Suns

 

Egy gonddal kevesebb?

 

Hogy a feltett kérdésnél mire gondolt a költő, azt meghagyom az irodalmi szakértőknek. Se nem szimbólika, de még csak delíriumos állapot sem kellett hozzá. Fakkdetbicsíz. A phoenix-i arénát idén sem kell a rájátszás forróságában (na meg a sivatagban) vállalható hőfokon tartani. Spórolnak, védik a környezetet, a játékosok pihenhetnek, a szurkolók idegeit kímélik és felesleges kiadásokba sem verik őket. Bár a szurkolók, inkább a fejüket verik a falba, de hát mindenki nem lehet boldog (13. sor!). Az edzők pedig elkezdhetnek töprengeni, hogy mit kezdjenek a liga második legrosszabb védekezésével, amit csak a Los Angeles "nem kell itt idén védekezni" Lakersnek köszönhetnek.

Ezek után teljesen leszedáltnak érzem magam, ha meglátom, hogy Tyson Chandler még mindig mennyit játszik Alex Len kárára, aki idén végre már többször is odacsapott az asztalra, ahogyan azt sokan várták tőle. A rájátszás idén már tova szállt, tehát lehet szépen a fiataloknak biztosítani a játékidőt, amit Devin Booker és TJ Warren meg is hálálnak. Véleményes, hogy milyen irányba tudnak haladni a jelenleg a keretben helyet foglaló játékosokkal. A fiatalok veszélyesek és értékesnek néznek ki.

Markieff Morris és Hornacek el lettek távolítva, egyik futva a másik medve. Morrist senki nem sírja vissza. Hornacek már egy másik tészta. Az idei sérülésektől tarkított évben, nem hiszem, hogy bárki jobbat tudott volna kihozni ebből az állományból, de tény, hogy nem tudta felrázni egész szezonban a fiait. Maximálisan felesleges lenne belemenni a statisztikákba a franchise ez évi teljesítményét látván. Aki mégis mazochista: szabad a Wikipédiát vagy az NBA saját statisztikáit olvasni. Amúgy is kezd késő lenni és ahogyan a Suns lezárta az évét, én is úgy fogom rövidre zárni ezt a megemlékezést egy olyan csapatról, amely nem idén szerzett több szurkolót magának.

 

 

 

A cikk megírását támogatta egy doboznyi fehér csokis-erdei gyümölcsös keksz és hozzá egy kis tea. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gors.blog.hu/api/trackback/id/tr548452816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása