A terítékre kerülő két csapat az idei lottógyilkosságok fő elkövetői. Az egyik csapat a negatív eredményeivel, a másik pedig a várakozáson felül való teljesítésével. Kezdjük is hát ezen sorozat utolsó előtti részét a fővárosi varázslókkal.

De most komolyan? Csak én merengek, hogy egyik-másik csapatnak micsoda buta neve van, vagy mennyire nem odaillő? Például a Los Angeles Lakers. Elődje a Minneapolis volt, ahol ugyan vannak tavak,de L.A. nem egy tipikusan finnországi területen fekszik. Szép dolog megtartani a hagyományt, csak hülyén hangzik.

Washington Wizards

Kifulladtak idénre? Jó volt az öreg a háznál, avagy vénnek való vidék?

A varázslók (abbahagytam) eddig egy bika 17-19-es mutatót tudtak összehozni, ami a Philadelphia esetében pezsgőbontást és év edzője díjat érdemelne, de náluk csak értetlenkednek a szakértők. Elment Paul Pierce, Bradley Beal sérült (bár vele sem ment különösebben jól a szekér), John Wallon kívül pedig a játékosok formája hagy némi kívánnivalót maga után. Erőltetik a small-ballt többek között Otto Porter személye miatt, aki 12.5 pontja mellé, 5.7 lepattanót és 2.2 asszisztot átlagol. Vele nincs is különösebben probléma, bár 1/3-as draftolthoz képest, húzhatják a szurkolók jogosan a szájukat. A magasok közül Nené szokásához nem híven, idén nem kínlódott eddig sérülésekkel, de nem is kap nagy szerepet. Nem véletlen nem is írnak könyörgéseket Randy Wittman edzőbá’hoz a Gandalf-fanok (nem bírtam ki). Marcin Gortat pedig hozza a dupla-dupla közeli teljesítményeket estéről-estére. Már amikor nem szépségszalonba jár „ráncfelvarrásra”.

Alacsonyabb posztokon jól el is vannak látva a Gary Neal, Ramon Session, Garrett Temple hármas révén. Ők közel azonos perceket kapnak és az átlagaik is megvannak. Nekik is nagy szerepük van a small-ballban. Akitől eddig keveset kaptunk –a fent említett játékosokon kívül- az idei első körös, Kelly Oubre. Tudom, hogy elsőéves és az összecsapásonként kapott 13.3 perc nem elegendő, hogy HoF-be kerüljön az ember, de alig mutatott eddig valamit. Ő Porterrel kiegészülvén a small-ball másik alapja lehetne, de adjunk még neki időt. A csapat tavalyhoz képest gyorsította a játékát, de a védekezésük akkor sem olyan ütős, mint azt tavaly megszokhattuk. Szép százalékban dobálják be a hárompontos vonalon túlról a lehetőségeiket és nagyon szépen járatják a labdát is (5.-ek a ligában, gólpasszok terén). Hol a hiba? Az említett védekezésen kívül a pontszerzésben is a liga hátsó feléhez tartoznak és igazándiból Wall-on és a jelenleg nem játszó Beal-en kívül, nem tudnak a társak fellépni a feladathoz és legalább második számú pontszerzőként szerepelni minden meccsnap alkalmával. Nem hiszem, hogy az elmúlt évek szisztematikus és tudatos építkezése után megállt volna a tudomány. Megtorpantak az biztos, de van bennük annyi, hogy akár a most 2 mérkőzésnyire lévő rájátszást jelentő 8. helyre is odaérjenek. Ők egyelőre az egyik legnagyobb veszteseik az idei keleten folyó mészárszéknek. Elő kell lépni a többieknek, mert Wall nem lesz elég, bármennyire is viszi most a hátán a csapatot. Védekezésen szigorítani és az egész rendszert valahogy még gördülékenyebbé tenni, ezek a fő feladatok jelenleg. Aztán lehet várni Beal visszatérését is...

Portland Trail Blazers

Ez meg mi????

Nem véletlen a kérdés. Náluk valóban csak csettinteni lehet a szereplés miatt, a szezon előtti várakozásokhoz képest. Nyáron elment a csapat érdemi részének 4/5-e és az idényt megkezdő játékosok láttán többen inkább csak felnevettek

#szevaszdumbó

Majd elkezdődött a szezon és 40 összecsapás után, harcban vannak a rájátszásért. A csapat legnagyobb fegyvere, hogy sok játékos képes „megőrülni”. A hazai pályájuk a zseniális közönséggel eleve alkalmas arra, hogy emberfeletti teljesítménybe hajszolják a szeretett csapat játékosait. Az is benne lehet a pakliban, hogy Terry Stott egy zseni. Természetesen egy ilyen nevekből álló csapatnak a 16 győzelmet és 24 vereséget nem kell magyaráznia.

Damian Lillard most már valóban teljes egészében megmutathatja, hogy egy egész franchise-t rá lehet bízni. Teszi mindezt a következő átlagokkal: 24.8 Pts, 7 Ast, 4.5 Reb csak, hogy a fontosabb adatokat említsem meg. Mellette az év legtöbbet fejlődött játékosa díjért nagy harcban álló, CJ McCollum a csapat idei sikerességnek egyik letéteményese. Ő Lillard hátvédtársaként 20.9 pontot hoz átlagban 4.4 gólpasszt kiosztva meccsenként. Védekezésben nem is nyújtanak meglepőt (hátulról az 5. a csapat), de támadásban nem sokat mondták volna meg, hogy a legjobb tízben lesznek. A két guard mellett,a fent mutatott Allen Crabbe teljesítménye is meglepetés, a többiek pedig nem hoznak annál sokkal többet, mint amennyi bennük van. Meg kell említenem Noah Vonleh személyét, aki Charlotte után, itt is csak szenved. Egyelőre nagyon nem jön ki belőle az, amit a draftolásakor, sokan benne láttak. Nem hiszem, hogy a csapat valóban be is jutna a playoffba, ha igen akkor is maximum első kör. Mindentől függetlenül nagyon nagy pozitívum a szereplésük és érdemes is nézni őket, mert látványos játékot játszanak. Egy tegnapi brainstorming eredményeként arra jutottunk az egyik szerkesztőtárssal, hogy ők jövőre nyugodt szívvel beajánlhatnak egy maximumot Hassan Whitesidenak, ha őt valóban nem fogja megtartani annyiért a Heat. Más kérdés, hogy pénzzel a zsebében, hogy fog játszani a center. Ha marad a mostani formájánál és hozzáállásánál, akkor a Portland egy „ínséges” év után, újra playoff contender csapattá válhat. Amennyi sapka alatti pénzük lesz, valamire úgy is muszáj elherdálni. Félre értés ne essék, a csapat idei szereplésétől függetlenül is, ők a következő évekre készülnek, de már most sok csapat megirigyelné a mostani státuszukat.

Valahogy ők vonzzák a "mindegymivan" játékosokat.