Ezzel az egyszerű és sokatmondó címmel harangozom be sorozatom 3. részét, az NBA rajongók legnagyobb örömére. A mai kiszemelt a Houston Rockets, a mémek csapata.

Sem a rövid, sem a hosszú távú jövője nem olyen sötét a csapatnak, mint ahogy a híres mondat szól. Sőt, kifejezetten fényesnek tűnik. A csapat a tavalyi év legnagyobb húzásával megszerezte bagóért James Hardent, majd olyan ajánlatokat tettek Jeremy Linért és Omer Asikért, amit ha az akkori csapatuk matchelt volna, nagyon minimális mozgásterük maradt volna meg. Ezzel lefektették a sikeres csapat alapjait. Franchise playernek ott van Harden, védekezés alapjának Asik, zongoracipelőnek pedig Lin. Ezek után elcsípték a 7. helyet a nyugati főcsoportban és az első körben Harden volt csapatával, az Oklahoma City Thunderrel kerültek szembe. Végül a Thunder ment tovább, de a korábban bajnokesélyesnek kikiáltott csapat rendesen megszenvedett az akkor még mindig csak alakulóban levő texasi alakulattal. Ezek után a következő szezonra készülvén begyűjtötték Dwight Howardot, ami mindenki számára a legjobb döntés volt. Szurkolói szempontból is remélem, mert nincs kedvem még több felvonáshoz a Dwightmareből. A játékos számára is várhatólag kifizetődő lesz ez a házasság, mert a 9. profi évébe lépve tán tanul valamit attól a nevesincs Olajuwontól. Bár tavaly az ugyancsak 0 tudással rendelkező Abdul-Jabbar lenyilatkozta Howardról, hogy szellemileg gyenge és ha hozzá került a labda, vége a játéknak. 

Ezek után nézzük kicsit rendszerbe rakva a játékosokat, posztok szerint. Elsőnek az irányító személyével kezdjük. Jeremy Linnek a tavalyi volt az első éve a csapatnál és a várakozásoknak nem megfelelve szerepelt. Nem is gondolnám, hogy azt az egy hónapos időszakot valaha fogja tudni hozni, amit a Knicks csapatában tudott rittyenteni, de még csak 2. számú opciónak is nehézkesen fér el a képzeletemben. Védőnek soványka, felállt védekezést inkább Harden bont. Eladott labdái vannak, de próbálkozik rendre és a szíve viszi előre. Természetesen a Knicksben lerakott teljesítményét nem veszi el tőle, és akkor valóban megállíthatatlannak tűnt. Önmagától érthetődően a New York-i sajtó alig fújta fel az eseményeket. Viszont a mai napig csak találgatnak, hogy a Harvard egyetemen végzett játékos hogy lehet ennyire sikeres. Erre csak összeesküvés-elméletek vannak. Azóta is abból a produktomából él és emiatt sokan a ligában nem is kedvelik, de tény, annyit én is szívesen keresnék most, mint amit ő rak zsebre. NOT OVERREACTED

Small Guardként a már beharangozott James Harden kezd. Az anno legjobb hatodik ember címet elnyerő játékos nagyon helyesen eljött franchise playernek a Rockets csapatába. Kiváló csuklója van, önzetlen, és védőként is megállja a helyét. Keresi a nagy játékokat, közönségszórakoztató módon játszik. Nem véletlenül jött a Fear the Beard kifejezés. 

A hármas poszton az egyik személyes kedvencem játszik, Chandler Parsons. Saját nevelés a srác és sincs még 25 éves, mint ahogy Harden sem. Lin 5 napja töltötte be a 25-öt (nyugdíjas). Nagyon jó felépítése van, bár izmot még elbírna. Csuklója neki is halálos és nem fél betörni sem. Védekezésben még van hova javulnia, de talán Duranten kívül képes bárkit túldobni. Játékintelligenciájával sincs baj és folyamatosan fejlődik. Őt hamarabb tudom elképzelni második számú opciónak, mint Lint. 

Power Forward pozíció egyenlőre kérdéses. Ha lehet hinni az eddigi híreknek, akkor a tavaly még centerként kezdő Asikot próbálják meg berakni ide. Ő Howard érkeztével állítólag többször kérte a vezetőket, hogy cseréljék el. A vezetők meg akarják nézni, hogy a két játékos mit tud csinálni egymás mellett. Az biztos, hogy Asik brutális védő és szépen takarít a palánk alatt. Védőpattanózásban is kiválóan teljesít. Támadási arzenálja nem túl bő, de ez még csak a negyedik évét kezdi. A center pozíciót is ide írom és nem veszem külön, mert bár Howard az izmosabb, nehezebb játékos, Asik magasabb egy kicsit. Ha mindketten fent lesznek a pályán, akkor nem kell betörni, mert elitnek számít mindkettejük részéről a palánk védése. De akár magas posztos 1-1et is nehéz lesz játszani ellenük, mert egyikőjük sem igényel besegítést. A lényeg, hogy nehéz lesz rajtuk áthatolni, mint a berlini falon.

Amiben kiegészíthetik egymást az a pattanózás. Howardnak bámulatos érzéke van a támadópattanók megszerzéséhez, de olykor a saját palánkja alatt nem akkora úr, mint hiszi. Asik ennek inkább a fordítottja. Más kérdés, hogy kettejük közül ki fog pontot, ne adj Isten, pontokat szerezni. Bár két ilyen lecsorgólabda gép mellett elegendő lehet a kinti tüzérek szorgoskodása. De hosszabb távon nem fognak sehova se jutni, ha ez a felállás marad. Ha ez nem lenne elég, se Howard se Asik nem mondható elit büntetőzőnek, sőt! Így kérdéses, hogy szoros végjátékban melyiküket érdemesebb fent tartani, mert tavaly is láthattuk a hack-a-dwight taktikát eredményesen szerepelni.

A cserepadon inkább szituációs játékosok szerepelnek. Kezdjük a felsorolást Patrick Beverleyvel, aki már tavaly elkezdte próbálgatni a szárnyait. Agresszív (bánta is Russel Westbrook), ellentmondást nem tűrő játékos. Piócaként védekezik és mivel Harden mellé nem kell játékszervező irányító, így lehet, hogy az év folyamán őt fogják inkább előnyben részesíteni Lin helyett a kezdőben. Támadásban sem elveszett, de van még hova fejlődnie a mindössze még csak 2. évét kezdő játékosnak. A magas emberek pihentetésére érkezett Marcus Camby. Védekezésben még csak-csak tud faktor lenni, de ezzel ki is fulladt minden érdemleges előnye. Mentorként tudom még elképzelni mind az öltözőben, mind a pályán. Első számú pontszerzőként Francisco García szerepel a cserék közül. Ő erre a szerepre elég is lehet, más kérdés, hogy róla is úgy szereznek pontot ahogy akarnak. További érkező ember lehet még a padról az idén visszaigazoló Aaron Brooks. Ha egészséges tudna maradni, akkor hasznos lehetne még a csapat számára. Ne feledjük, hogy neki volt elitnek mondható éve is. Ez mondjuk évekkel ezelőtt volt, és azóta is csak keresi önmagát, plusz sérülésekkel bajlódik. Említsük meg még Omri Casspit, Reggie Williamst. Ők mindketten további pontokat hozhatnak a padról, de huzamosabb ideig nem szabad a pályán lenniük, mert inkább hátrányt jelentenek. A padon jelenleg helyet foglal egy sötét ló is, Terrence Jones. A lelki, szellemi problémákkal az első évét teljesen pályán kívül tartózkodó játékos nagy erősítés lehetne négyes pozícióban, de nála óriási kérdőjel, hogy mikor fog egyáltalán beöltözni. Tehetséges játékosként érkezett a csapatba a tavalyi drafton, de eddig még nem sikerült bizonyítania. Mellette Donatas Motiejunas az utolsó ember, akit említésre méltónak gondolok a roster mostani állapotát tekintve. Tipikus európai magasember, jók a kezei és megvan a magához való esze, de védekezésben még van hova fejlődni. Asikkal együtt a legmagasabb a keretben, de annyi izom sincs rajta, mint Christian Bale-en A gépészben.

Összességében nagyon tehetséges a keret. Sajnos ennél többet nehezen tudok róluk mondani. Hogy mi lesz az edző fő taktikája, nagy kérdés. Túl tudnak dobni bárkit, ha rájuk jön az 5 perc, de régóta tudjuk, hogy ez a rájátszásban nem elég. Lehetne egy védekező felfogású csapatot is kialakítani a magas emberek erősségeiből kifolyólag, megtartva a pályán egy-két pontszerzőt. Ehhez mindenképpen kellene olyan a felső posztokon játszó játékos, aki a védekezés mellett a támadásban is faktor (Terrence Jones?). Érkezhet még játékos hozzájuk, hiszen a sapka alatt is van helyük és nem mellékesen Lin és Asik is megfelelő cserealapot képezhet. Ahhoz, hogy komoly bajnokesélyesnek nevezhessük őket, mindenképpen kellene még 1-2 már bizonyított játékos. A rájátszásba kerülés nem kellene, hogy gondot okozzon. Ott maximum 1 kört tudok nekik odaajándékozni a jelenlegi kerettel. Az biztos, hogy Houstont újra közkedvelt célpontként kell kezelni egyaránt a Free Agent piacról érkezők számára, mind a bajnokságot nyerni kívánó veteránok, mind az erejük teljében levő elégedetlen játékosok számára.

+ OFF: Náluk sem unalmasak a hazai mérkőzések: